requiem to the great hungarian herpetologists

the source of this great list of publication is the homepage of Tóth Tamás. right next to the publication lists you can check the photos of these great herpetologists

the "History of the Herpetological Collection of the Hungarian Natural History Museum" (2008) is a valuable work of Korsós Zoltán, which contains a lot of information and original pictures about and with most of the great Hungarian Herpetologists listed below


Bolkay, István (Stephan) József

Bolkay, I. (1907): Adatok Gömör-Kishont vármegye herpetológiájához [Beiträge zur Herpetologie des Komitates Gömör-Kishont.]. - Állatt. Közl. 6 (4): 161-176

Bolkay, I. (1907): A tavi béka (Rana ridibunda Pall.) faji jogosultsága [Über die Artberechtigung von Rana ridibunda Pall.]. - Állatt. Közl. 6 (4): 179-183

Bolkay, St. J. (1908): Über die Artberechtigung des Flussfrosches (Rana ridibundaPall.). - Wochenschr. f. Aquar.- u. Terrarienkunde, 5 Braunschweig, Nr. 26, Lacerta 13: 49-51

Bolkay, St. J. (1909): Description of a new lizard from the Genus Nucras Gray. - Arch. Zoologicum 1 (3): 13-14

Bolkay, St. J. (1909): Description of a hybrid of Rana esculenta L. and Rana ridibunda Pall. - Arch. Zoologicum 1 (4): 15-16

Bolkay, I. (1909): A khínai béka (Rana chinesia) systematikai értéke [Der systematische Wert von Rana chinensis.]. - Állatt. Közl. 8 (1-2): 53-68, 95

Bolkay, I. (1909): A legnagyobb béka [Der grösste Frosch.]. - Az Állatvilág: 99

Bolkay, I. (1909): A békalárvák visszaszerző erejéről [Über das Regenerations-vermögen der Kaulquappen.]. - Természettud. Közl. 41 (489): 616-617

Bolkay, St. J. (1909): Beiträge zur Herpetologie des Rhônetales und seiner Umgebung von Martigny bis Bouveret (von Baron G. Fejérváry jun.) (Report). - Wochenschr. f. Aquar.- u. Terrarienkunde, 6 Braunschweig, Lacerta Nr. 13

Bolkay, I. (1909): A magyarországi békák lárvái [Die Larven der in Ungarn einheimischen Batrachier.]. - Ann. Mus. Nat. Hun. 7: 71-117

Bolkay, I. (1910): Táblázat a magyarországi békák meghatározására [Tabellen zur Bestimmung der Frösche Ungarns.]. - Állatt. Közl. 9 (4): 187-192, 209

Bolkay, I. (1910): A Molge cristata subsp. Karelinii lárvájáról [Ont he larva of theMolge cristata subsp. Karelinii.]. - Állatt. Közl. 9 (3): 145-146, 155

Bolkay, I. (1910): A Molge vulgaris alakköréről [Ont he Form-group of the Molge vulgaris.]. - Állatt. Közl. 9 (2): 69-88, 104-105

Bolkay, I. (1910): A karmos kétéltűekről [Über die mit Krallen versehenen Amphibien.]. - Az Állatvilág 1: 26-29

Bolkay, I. (1911): Táblázat a magyarországi farkos kétéltűek meghatározására [Synoptische Tabelle zur Bestimmung der Urodelen Ungarns]. - Állatt. Közl. 10 (2): 100-101, 115

Bolkay, St. J. (1911): Herpetológiai megfigyelések Boszniában, Hercegovinában és a déli Dalmácziában [Contributions to the Herpetology of Bosnia, Hercegovina, and Southern Dalmatia.]. - Állatt. Közl. 10 (3): 133-137, 169

Bolkay, I. (1911): A tengeri teknősök [Die Meeresschildkröten.]. - A Tenger 1: 387-393

Bolkay, I. (1911): A Rana fusca Rös. pleisztocén-kori őse [Ont the Pleistocenic Predecessor of Rana fusca Rös.]. - Magy. Kir. Földtani Int. Évk. 19 (3): 142-147

Bolkay, St. J. (1911): Ont the Pleistocenic Predecessor of Rana fusca Rös. - Mitteil. a. d. Jahrb. d. Kgl. Ung. Geol. Reichsanst. 19 (3): 155-160

Bolkay, St. J. (1911): Ont he Systematic Value of Rana chinensis Osbeck. - Procedings of the Washington Acad. Sci. 13 (4): 67-84

Bolkay, St. J. (1911): Beiträge zur Kenntniss von Molge cristata Laur. var.flavigastra Fejérv. Von Baron G. J. Fejérváry jun. (Zool. Anz., 33 Bd.) (Report). - Wochenschr. f. Aquar.- u. Terrarienkunde, 8 Braunschweig, Lacerta, No. 4.

Bolkay, St. J. (1911): Über Formenkreis der Molge vulgaris L. - Wochenschr. f. Aquar.- u. Terrarienkunde, 8 Braunschweig, Lacerta, No. 8.

Bolkay, St. J. (1913): Additions to the fossil Herpetology of Hungary from the Pannonian and Preglacial Period. - Mitteil. a. d. Jahrb. d. Kgl. Ung. Geol. Reichsanst., 21 (7): 217-230

Bolkay, I. (1913): Adatok Magyarország pannoniai és praeglaciális herpetológiájához [Additions to the fossil Herpetology of Hungary from the Pannonian and Preglacial Period.]. - Magy. Kir. Földt. Int. Évk. 21 (7): 193-206

Bolkay, St. J. (1914): Über einen neuen Fundort des Ablepharus pannonicus Fitz. in Ungarn. - Zool. Anz. 43 (11): 499-500

Bolkay, I. (1914): A páncélos gyíkokról [Über die Panzereidechsen.]. - A Természet 10 (8): 90-91

Bolkay, St. J. (1915): Beiträge zur Osteologie einiger exotischer Raniden. - Anatom. Anz. 48 (7/8): 172-183

Bolkay, I. (1915): A legnagyobb élő kétéltűről [Über die grösste der lebende Lurchen.]. - A Természet 11 (2): 20-21

Bolkay, I. (1915): A terráriumokról [Über die Terrarien.]. - A Természet 11 (4): 43-46

Bolkay, I. (1915): A legérdekesebb kétéltűekről és hüllőkről [Die interessantesten Lurchen und Kriechtieren.]. - A Természet 11 (15): 172-174, (16): 186-189, (17): 199-200

Bolkay, I. (1917): Az alligátorokról [Über die Alligatoren.]. - A Természet 13 (6): 63-66

Bolkay, I. (1917): A teknősökről [Über die Schildkröten.]. - A Természet 13 (9): 97-100

Bolkay, I. (1917): A viperákról [Über die Ottern.]. - A Természet 13 (4): 41-44

Bolkay, I. (1918): Az ifjanmaradásról (neotenia) és az axolotról [Jungbleiben (Neotenie) und Axolotl.]. - A Természet 14 (4): 37-41

Bolkay, St. J. (1919): Prinosi herpetologiji zapadnoga dijela Balkanskog Poluostrva [Additions to the herpetology of the western Balkan Peninsula]. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 31 (1): 1-38

Bolkay, St. J. (1919): O nosnoj kosti kod amfibija-anura [Ont he Nasal Bone of the Tailles Batrachians.]. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 31 (2-3): 161-163

Bolkay, St. J. (1919): Osnove uporedne osteologije Anurskih Batrahija sa dodatkom o porijeklu Anura i sa skicom naravnoga sistema istih [Elements of the Comparative Osteology of the Tailles Batrachians (With an Appendix on the probable Origin of the Anurous Batrachians and a Sketch of their Natural System.]. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 31 (4): 277-358

Bolkay, St. J. (1920): Žabe is gušteri kao prijatelji poljovrivrede [Die Frösche und Eidechsen als Freunde der Landwirtschaft.]. - Bosanskohercegov. Tež. 15 (3-4): 5

Bolkay, St. J. (1920): O zmijama u opće [Über Schlangen im allgemeinen.]. - Bosanskohercegov. Tež. 15: 11-12

Bolkay, St. J. (1920): Kako se razlikuju otrovne zmije od neotrovnih [Wie kann man die Giftschlangen von den harmlosen unterscheiden?]? - Bosanskohercegov. Tež. 15: 11-12

Bolkay, St. J. (1920): O razvojnom redu Vipera gedulyi By. - Vipera ammodytes L. -Vipera meridionalis Blgr. [Ont he Phylogenetical Series Vipera gedulyi By. - Vipera ammodytes L. - Vipera meridionalis Blgr.]. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 32 (1-2): 1-12

Bolkay, St. J. (1920): Nekoliko primjedbi o Lacerta veithi By. [Some Notes onLacerta veithi By.]. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 32 (3-4): 215-226

Bolkay, St. J. (1921): Lacerta veithi By., eine neue Eidechsenart aus Mittelalbanien. - Blätter. f. Aquar.- u. Terrarienkunde, 32 (6/7): 104-107

Bolkay, St. J. (1921): Über pflanzen- und gesteinliebende Lacerten. - Blätter f. Aquar.- u. Terrarienkunde 32 (12): 181-184

Bolkay, St. J. (1922): Answer upon Dr. Baron G. J. Fejérváry’s „Kritische Bemerkungen zur Osteologie, Phylogenie und Systematik der Anuren”. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 33-34 1921/22 (1-4): 197-206

Bolkay, St. J. (1922): On the tadpole of Rana camerani Blgr. - Ann. Mus. Nat. Hung. 19: 76-77

Bolkay, St. J. (1922): Tablica za odredivanje amfibija Jugoslavije [Die Bestimmungs-tabelle der Amphibien Jugoslaviens.]. - Glas. Hrv. Prirodos. Drust.: 34

Bolkay, St. J. (1923): On the biology of Lacerta serpa Raf. - Ann. Mag. Nat. Hist. London 12 (9): 236-238

Bolkay, St. J. (1923): On a Case of Cannibalism among V. ammodytes L. - Glas. Prir. Druztva Zagreb 35: 16

Bolkay, St. J. (1923): On the Origin of the Double Sacrum among the Tailles Batrachians. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 35: 75-80

Bolkay, St. J. (1924): Popis vodozemaca i gmizavaca, koje se nalaze u. bos.-herc. Zemljskom muzeja u Sarajeva s morfološkim, brološkim j zoogeografiskim bilješkama [A list of the Amphibians and Reptiles preserved in the Bosnian-Hercegovinian Landesmuseum, with morphological, biological and zoogeographical notes.] - Spom. Srp. Kralj. Akad. (Serb. Roy. Acad.), Beograd. 61 (11): 1-37

Bolkay, St. J. (1924): The Rôle of the regenerated tail of the Lacertidae at the presvation of the species (A Contribution to the Biology of Lacerta taurica fiumanaWern.). - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 36: 91-94

Bolkay, St. J. (1925): Über einen neuen Fundort von Triton graceus tomasinii Wolt. in der Hercegovina. - Bl. Aquar.- Terrarienk. 36 (19): 526-527

Bolkay, St. J. (1925): Mesophis nopcsai n. g. n. sp., eine neues schlangenähnliches Reptile aus der unteren Kreide (Neocom) von Bilek-Selišta (Ost Herzegovina). - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 37: 125-136

Bolkay, St. J. (1925): Uništavajte zmije otrovnice a svom vlastitom interesu [Vertilget die Giftschlangen!]! - Let. Minist. Narod. Zdrav., Sarajevo, April 1925

Bolkay, St. J. (1925): Čuvajte i štitite blavore [Achtet und schütztet die Blindschleiche.]. - Let. Minist. Narod. Zdrav., Sarajevo, April 1925

Bolkay, St. J. (1926): Die Wirbeltiere der Hochgebirge von Bosnien und Hercegovina. - Bl. Aquar.- Terrarienk. 37 (7): 177-178

Bolkay, St. J. (1926): Ein Ausflug zum Prokoško See in Vranica Gebirge. (Ein Beitrag zur Natiurgesichte von Triton alpestris reiseri Wern.). - Glas. Zem. Muz. Bosni Hecegov. 38: 151-154

Bolkay, St. J. (1926): Über einen merkwürdigen Fall der Hyperdaktylie bei Rana ridibunda Pall. - Novit. Mus. Sarajev 4: 1-5

Bolkay, St. J. (1927): Über einen Fall von Aasfresserei bei Lacerta viridis Laur.. -Bl. f. Aquar.- u. Terrarienk. 38 (14): 286

Bolkay, St. J. (1927): Materialien zu einer vergleichenden Morphologie der Carpal- und Tarsalelemente der Unterfamilie Salamandrinae. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegovin. 39 (1): 59-68

Bolkay, St. J. (1927): Über den Scädel von Triton (Gruppe Mesotriton m.) crocatusCope. - Zool. Anz. 72: 282-287

Bolkay, St. J. (1928): Einiges über Triton alpestris reiseri Wern. - Bl. Aquar. Terrarienk. 39 (10): 197-198

Bolkay, St. J. (1928): Contributions to the Knowledge of Lacerta muralis albanicaBolkay. - Glas. Zem. Mus. Bosni Hercegov. 40 (1): 17-22

Bolkay, St. J. (1928): Über natürlich Zahme und in der Gefangenschaft Zahm gewordene Lacerten. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 40 (1): 57-60

Bolkay, St. J. (1928): Die zoogeographische Bedetung des Neretva- (Narenta-) Tales. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 40 (1): 35-44

Bolkay, St. J. (1928): Die Schädel der Salamandrinen, mit besonderer Rücksicht auf ihre systematische Bedeutung. - Zeitschr. Anat. Entwicklunggesch. 86: 259-319

Bolkay, St. J. (1929): Über den Schädel eines Bastards zwischen Triton palmatusSchn.-Männchen und Tr. Vulgaris meridionalis Blgr.-Weibchen. - Bl. Aquar. Terrarienk. 40 (5): 79-80

Bolkay, St. J. (1929): Contribution to the Herpetology of Northeastern Bosnia. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 41 (1): 1-6

Bolkay, St. J. (1929): Die Amphibien und Reptilien von Sarajevo und Umgebung. - Glas. Zem. Muz. Bosni Hercegov. 41 (1): 57-78

Bolkay, St. J. (1929): Ein Beitrag zur geographischen Verbreitung des Proteus anguinus carrarae Fitzinger. - Glas. Zem. Muz. Bosni Herzegovin. 41 (1): 27-28

Bolkay, St. J. (1930): Vodozemci i gmizavci Sarajeva i okolinie (S njemačkog preveo Zaplata Rudolf). [Amphibien und Reptilien von Sarajevo und seiner Umgebung (Vom deutschen Übersetzt von Rudolf Zaplata).]. - Izd. Grad. Opč. Sarajevu

Bolkay, St. J. (1933): Osnove uporedne osteologije Anurskih Batrahija sa dodatkom o porijeklu Anura i sa skicom naravnog sistema istih [Elements of the Comparative Osteology of the Tailles Batrachians (With an Appendix ont he probable Origin of the Anurous Batrachians and a Sketch of their Naturae system).]. - Zem. Muz. Bosnu Hercegov. 73

Bolkay, St. J., Curcic, V. (1933): O našim zmijama otrovnicama [Über unsere Giftschlangen.]. - Glasnik zem. Mus. Bosni i Hercegov. Sarajevo, 1920, 32 (1-2): 155-206

Bolkay, St. J., Curcic, V. (1933): Skacu li poskoci i tjeraju li ljude [Wird de Mensch von Sandvipern verfolgt und angegriffen?]? - Bos.-hercegov. Tež. 16, 1, 1921


Dely, Olivér György

Boros, I. & Dely, O. Gy. (1963): A herpetológiai kutatások irányai, problémái és távlatai. [Richtungen, Probleme und Perspektiven der herpetologischen Forschungen.]. - Vert. Hung. 5: 19-38

Boros, I. & Dely, O. Gy. (1967): Einige Vertreter der ungarischen Zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit. I. Ludwig Méhely (1862-1952). - Vert. Hung. 9: 65-166

Boros, I. & Dely, O. Gy. (1968): Einige Vertreter der ungarischen Zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit. II. Géza Gyula Fejérváry (1894-1932). - Vert. Hung. 10: 43-140

Boros, I. & Dely, O. Gy. (1969): Einige Vertreter der ungarischen Zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit. III. István (Stephan) Bolkay (1887-1930). - Vert. Hung. 11: 33-126.

Dely, O. Gy. (1952): Schildkrötenreste (Emys orbicularis) aus einem Awarengrabe. -Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 2: 163-167

Dely, O. Gy. (1953): Bátorliget kétéltű- és hüllő-faunája, Amphibia - Reptilia. [Amphibian and Reptile fauna of Bátorliget.] - In: Székessy, V. (ed.): Bátorliget élővilága. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 431-434.

Dely, O. Gy. (1953): Examen systematique et osteo-biométrique de la Rana arvalisNills. et de la var. wolterstorffi Fejérváry. - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 3: 231-243

Dely, O. Gy. (1954): A kígyók [Die Schlangen]. - Művelt Nép Könyvkiadó: pp. 16

Dely, O. Gy. (1954): Folgerungen aus der Gegenwart gewisser „dependenter” Arten auf die Zusammensetzung der Herpetofauna. - Ann. Biol. Univ. Hung. 2: 41-46

Dely, O. Gy. (1954): Markierungsversuche an Fröschen. - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat Hung. 5: 457-464

Dely, O. Gy. (1955): Rana méhely aus der Höhle von Istállóskő. - Acta Arch. Acad. Sci. Hung. 5: 183-186

Dely, O. Gy. (1955): The problem of the Origin of Rana méhely Bolkay. - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 6: 73-81

Dely, O. Gy. (1955): Soma data to the Fossil Herpetofauna of the Lambrecht Kálmán Cave of Varbó, Hungary. - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 6: 83-86

Dely, O. Gy. (1957): Contributions a l’étude de l’habitat du lézard vivipare (Lacerta vivipara) dans la grande plaine hongroise. - Opusc. Zool. 2 (3): 13-20

Dely, O. Gy. (1957): Angaben zur postglazialen und holozänen Herpetofauna der Salamon Petényi (Peskő II) Höhle (Komitat Borsod). - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 8: 413-419

Dely, O. Gy. (1958): Les nouveaux habitats du Triton alpestre (Triturus alpestrisLaurenti) en Hongrie. - Opusc. Zool. 2 (4): 19-25

Dely, O. Gy. (1959): Contributions nouvelles a la connaissance des Tritons a créte (Triturus cristatus Laurenti). - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 51: 443-450

Dely, O. Gy. (1959): Apercu de la littérature concernant les Tritons alpestres (Triturus alpestris Laurenti). - Vert. Hung. 1 (2): 137-154

Dely, O. Gy. (1959): Examen du Triton alpestre (Triturus alpestris Laurenti) spécialement en vue des populations de la Hongrie et des Carpathes. - Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 5 (3-4): 255-315

Dely, O. Gy. (1960): Examen Biométrique, Ethologique et Oecologique du Triton alpestre (Triturus alpestris Laurenti) des Populations du Bassin des Carpathes. - Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 6 (1-2): 57-102

Dely, O. Gy. (1960): Une Grenouille verte (Rana esculenta L.) a cinq extrémités. - Vert. Hung. 2 (1): 41-47

Dely, O. Gy. (1960): La présence du Triturus alpestris bükkiensis dans le Mont Mátra. - Vert. Hung. 2 (1): 31-40

Dely, O. Gy. (1962): Quelques nouvelles données comcernant la présence du Triton alpestre (Triturus alpestris Laurenti) en Hongrie. - Vert. Hung. 4 (1-2): 33-37

Dely, O. Gy. (1962): Vornahme von Körpermessungen bei den Urodelen. - Vert. Hung. 4 (1-2): 39-55

Dely, O. Gy. (1962): Kétéltűek és hüllők - Amphibia, Reptilia. In: Móczár, L. (ed.): Az állatok gyűjtése. - Gondolat, Budapest, 356-376

Dely, O. Gy. (1964): Testméretek felvétele farkatlan kétéltűeken [Vornahme von Körpermessungen bei den Anuren.]. - Vert. Hung. 6 (1-2): 1-11

Dely, O. Gy. (1964): Contribution a l’étude systématique, zoogéographique et génétique de Rana arvalis arvalis et Rana arvalis wolterstorffi. - Acta Zool. Hung. 10 (3-4): 309-361

Dely, O. Gy. (1965): Notes herpétologiques I. Quatre lieux de récolte récemment découverts du Lézard taurique (Lacerta taurica Pall.). - Vert. Hung. 7 (1-2): 9-12

Dely, O. Gy. (1965): Környezettani és rendszertani vizsgálatok az alpesi gőtén[Ökologische und taxonomische Untersuchungen am Alpenmolch]. - Kand. Ért. Téz. pp. 7

Dely, O. Gy. (1965): Schildkrötenreste (Emys orbicularis L.) aus Awaren- und Longobarden-Gräbern. - Vert. Hung. 7: 13-24

Dely, O. Gy. (1966): Angaben über die Verbreitung des Feuersalamanders (Salamandra salamandra L.) im Karpatenbecken. - Vert. Hung. 8 (1-2): 69-88

Dely, O. Gy. (1966): Herpetologische Notizen II. Ergänzung zur Herpetofauna von Bátorliget. - Vert. Hung. 8 (1-2): 89-92

Dely, O. Gy. (1967): Kétéltűek - Amphibia. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) No. 83, Vol. 20 (3): 1-80

Dely, O. Gy. (1967): Die wissenschaftliche und literarische Tätigkeit von Ludwig Méhely auf dem Gebiete der Zoologie. - Vert. Hung. 9 (1-2): 21-64

Dely, O. Gy. (1967): Neuere Angaben zur Kenntnis des neotenischen Teichmolches (Triturus vulgaris L.). - Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 13 (3-4) 253-270

Dely, O. Gy. (1968): Die wissenschaftliche und literarische Tätigkeit von Géza Gyula Fejérváry auf dem Gebiete der Zoologie. - Vert. Hung. 10 (1-2): 13-43

Dely, O. Gy. (1969): Die wissenschaftliche und literalische Tätigkeit von István (Stephan) Bolkay auf dem Gebiete der Zoologie. - Vert. Hung. 11 (1-2): 11-31

Dely, O. Gy. (1969): Kétéltűek - Amphibia, Hüllők - Reptilia. - In: Móczár, L. (ed.): Állathatározó I-II. Második kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 593-606

Dely, O. Gy. (1970): Untersuchungen über die Ringelechse Anops kingi Bell, 1833. The scientific Results of the Hungarian Soil Zoological Expeditions to South America, 16. - Opusc. Zool. 10 (2): 231-239

Dely, O. Gy. (1970/71): Eine für die ungarische Fauna neue Unterart des Kammolches (Triturus cristatus carnifex (Laurenti)). - Vert. Hung. 12: 17-23

Dely, O. Gy. (1970/71): Ein neuer Fund von Pelomedusa subrufa (Lacépčde) in Äthiopien. - Vert. Hung. 12: 25-36

Dely, O. Gy. (1972): A Vipera berus bosniensis Boettger magyarországi előfordulásáról [Über das Vorkommen von Vipera berus bosniensis Boettgeri in Ungarn.]. - Állatt. Közl. 59: 172-173

Dely, O. Gy. (1972): Adatok a kárpát-medencei törékeny gyík (Anguis fragilisLinnaeus) rendszertanához és elterjedéséhez [Beiträge zur Verbreitung und Systematik der Blindschleiche (Anguis frgailis Linnaeus) in Karpatenbecken.]. - Vert. Hung. 13: 39-79

Dely, O. Gy. (1974): A törékeny gyík (Anguis fragilis Linnaeus) rendszertani és elterjedési problémái [Systematische und Verbreitungsprobleme der Blindschleiche (Anguis fragilis Linnaeus).]. - Állatt. Közl. 61 (1-4): 17-26

Dely, O. Gy. (1974): Über die Unterarten der Blindschleiche, Anguis fragilis L. - Vert. Hung. 15: 11-37

Dely, O. Gy. (1975): Állattani gyűjtőúton Algériában [Zoologische Sammelreise in Algerien.]. - Vert. Hung. 16: 85-104

Dely, O. Gy. (1975): Erinnerung an Prof. Dr. D. Klobusitzky (1900-1974). - Vert. Hung. 16: 3-15

Dely, O. Gy. (1978): Hüllők - Reptilia. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), No. 130, 20 (4): 1-120

Dely, O. Gy. (1978): Erinnerung an Prof. Dr. Robert Mertens. - Vert. Hung. 18: 3-6

Dely, O. Gy. (1978): Angaben zur morphologischen Variation der Eidechsenarten Ungarns I. Bergeidechse (Lacerta vivipara Jacquin). - Vert. Hung. 18: 7-53

Dely, O. Gy. (1979): Analyse der morphologischen Eigentümlichkeiten drei mongolischer Eremias-Arten. - Vert. Hung. 19: 3-85

Dely, O. Gy. (1980): Die Variabilität von drei Eremias-Arten aus der Mongolei. - Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 26 (1-3): 89-122

Dely, O. Gy. (1981): Bemerkungen zur Morphologie koreanischer Eremias argus W. Peters Exemplare. - Vert. Hung. 20: 55-64

Dely, O. Gy. (1981): Über die morphologische Variation der Zentral-Osteuropäischen Bergeidechse (Lacerta vivipara Jacquin). - Vert. Hung. 20: 5-54

Dely, O. Gy. (1981): Amphibians and Reptiles of the Hortobágy. - in: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Hortobágy National Park. Budapest, 387-390

Dely, O. Gy. (1981): Anguis fragilis Linnaeus, 1758 - Blindschleiche. In: Böhme, W. (ed.): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Band I. 241-258

Dely, O. Gy. (1982): Über die morphologische Variation der Taurischen Eidechse (Lacerta taurica Pallas). - Vert. Hung. 21: 77-83

Dely, O. Gy. (1983): Mikor jelent meg a parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensisMéhely) leírása [Wann ist die Beschreibung von Méhely über Vipera ursinii rakosiensis Méhely erschienen?]? - Állatt. Közl. 70: 117

Dely, O. Gy. (1984): Lacerta vivipara Jacquin 1787 - Waldeidechse. In: Böhme, W. (ed.): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Band 2/I. Echsen II. 362-394

Dely, O. Gy. (1985): Kétéltűek, hüllők. [Amphibians, reptiles.] - In: Tóth, K. (ed.): Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban (1975-1984). [Scientific research in the Kiskunság National Park (1975-1984).] Kecskemét, 134-136

Dely, O. Gy. (1985): Adatok a magyarországi kígyók postcraniális csontvázának ismeretéhez [Angaben zur Kenntnis des Postkranialskelettes ungarischer Schlangenarten.]. - Állatt. Közl. 72: 151-152

Dely, O. Gy. (1986): Megjegyzések a parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensisMéhely 1893) szlavóniai elterjedéséhez [Bemerkungen zur Vorkommen der Spitzkopfotter (Vipera ursinii rakosiensis Méhely, 1893) in Slawonien]. - Állatt. Közl. 119-120

Dely, O. Gy. (1987): Amphibians and reptiles of the Kiskunság. - The Fauna of the Kiskunság National Park 404-426

Dely, O. Gy. (1990): The herpetofauna of the Bátorliget nature reserves. - In: Mahunka, S.: The Bátorliget Nature Reserve - after forty years. Budapest, 787-815

Dely, O. Gy. (1994): In commemoration of the centenary of Géza Gyula Fejérváry’s birth. - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 86: 145-151

Dely, O. Gy. (1996): Amphibians and Reptiles of the Bükk Mountains. - Faun. Bükk Nat. Park: 535-570

Dely, O. Gy. (1997): A csíkos vagy ugró sikló (Coluber caspius Gmelin, 1789) magyarországi előfordulásáról. (On the occurrence of the Caspian or Balkan whip snake (Coluber caspius Gmelin, 1789) in Hungary.) - Állatt. Közl. 82: 39-46

Dely, O. Gy. (1998): In commemoration of Mrs. Baron Géza Fejérváry, Dr. Aranka Mária Lángh (1898-1988). - Misc. Zool. Hung. 12: 121-126

Dely, O. Gy., Boros, I. (1963): Die Rolle der Terraristik in den herpetologischen Forschungen und einige hiermit zusammenhängende Bemerkungen. - Vert. Hung. 5 (1-2): 39-53

Dely, O. Gy., Dely-Draskovits, Á. (1978): Zoological Collectings by the Hungarian Natural History Museum in Korea. 28. A Report on the collecting of the Fourth Expedition. - Fol. Ent. Hung. 31 (1): 5-9

Dely, O. Gy., Gozmány, L., Horváth, L. (1958): The Results of the Zoological Collecting Trip to Egypt in 1957, of the Natural History Museum, Budapest 50 (9): 131-133

Dely, O. Gy., Janisch, M. (1959): La répartition des vipéres de champs (Vipera ursinii rakosiensis Méhely) dans le Bassin des Carpathes. - Vertebr. Hung. 1: 25-34

Dely, O. Gy. & Kovács, L. (1961): Contributions ŕ la répartition du Lézard taurique (Lacerta taurica Pallas) en Hongrie. - Vert. Hung. 3 (1-2): 57-64

Dely, O. Gy. & Stohl, G. (1972): Bemerkungen zur Problem der Artberechtigung des Wasserfrosches (Rana esculenta Linnaeus). - Vert. Hung. 13: 25-38

Dely, O. Gy., Stohl, G. (1972): A kecskebéka (Rana esculenta L.) faji jogosultsága [Is the edible frog (Rana esculenta L.) an interspecific hybrid?]. - Állatt. Közl. 59: 174-175

Dely, O. Gy., Stohl, G. (1982): Pileusbeschilderung und phylogenetische Beziehungen innerhalb der Lacertiden. - Vert. Hung. 21: 85-109

Dely, O. Gy., Stohl, G. (1984): Weitere Beiträge zur Kenntnis des Vipera ursinii-Formenkreises. - Vert. Hung. 22: 15-46

Dely, O. Gy., Stohl, G. (1989): Phylogenetische Probleme in dem Vipera ursinii-Formenkreis. - Vert. Hung. 23: 9-20

Dely, O. Gy., Stohl, G. (1989): Ergänzende Angaben zur Diagnose der UnterartVipera ursinii ebneri Knoepffler et Sochurek 1955. - Vert. Hung. 23: 21-27

Dely, O. Gy., Stohl, G. (1989): Asymmetrische Augen-Aberration bei der Ringelnatter (Natrix natrix (Linnaeus)). - Vert. Hung. 23: 5-8

Marián, M. & Dely, O. Gy. (1960): Contributions ŕ 1’étude de la répartition de Vipére commune (Vipera berus Linné) en Hongrie. - Vert. Hung. 2 (2): 175-188


Entz, Géza

Entz, G. (1878): A Pelobates fuscus-nak hazánkban való előfordulásáról s még néhány szó a magyarországi békafélékről [Die einheimische Verbreitung vonPelobates fuscus und noch einige Worte aus den ungarischen Frösche.]. - Természetrajzi Füz. 2: 215-219

Entz, G. (1888): Adalékok Erdély herpetológiájához [Beiträge zur Herpetologie Siebenbürgens.]. - Orvos-Természettud. Ért. 13 (2): 39-52, 124-135

Entz, G. (1888): Adalékok Erdély csúszómászóihoz [Beiträge zur Kriechtiere von Siebenbürgen.]. - Természettud. Közl. 20: 107-108

Entz, G. (1889): Megjegyzés a keresztes békának Erdélyben való állítólagos előfordulásáról [Die Bemerkungen von der angeblichen Verbreitung der Kreuzkröte]. - Orvos-Természettud. Ért. 14 (2): 80-81

Entz, G. (1891): A béka víz alatti tartózkodásának időtartamáról [Die Zeitdauer des Aufenthaltes des Frosches unter dem Wasser.]. - Természettud. Közl. 23: 108-109


Frau Fejérváry, geb. Lángh, Aranka Mária

Fejérváry-Lángh, A. M. (1917): Beiträge zur Herpetologie Nord-Ungarns. - Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 15: 283-291

Fejérváry-Lángh, A. M. (1918): A békák csökevényes bordáiról [Über die rudimetären Rippen der anuren Batrachier.]. - Állatt. Közl. 17: 33-43, 93

Fejérváry-Lángh, A. M. (1918): Über die rudimetären Rippen der anuren Batrachier. - Verh. D. k. k. zool.-bot. Ges. Wien 114-128

Fejérváry-Lángh, A. M. (1921): Biologische Beobachtungen an europäischen Braunfröschen (Rana fuscae). - Verh. d. k. k. zool.-bot. Ges, Wien 112-139

Fejérváry-Lángh, A. M. (1921): Über Xenopus-Hybriden. - Verh. d. k. k. zool.-bot. Ges. Wien 140-145

Fejérváry-Lángh, A. M. (1923): Einige Bemerkungen über die Variation von Molge cristata. - Ann. Mus. Nat. Hun. 20: 153-157

Fejérváry-Lángh, A. M. (1923): Beiträge zu einer Monographie der fossilen Ophisaurier. - Palaeontologia Hungarica 1 (7), (1921-23): 123-220

Fejérváry-Lángh A. M. (1925): Kétéltűek - Amphibia. In: Szilády, Z.: Nagy Alföldünk Állatvilága [The animal life int he Great Hungarian Plain.]. - Debr. Tisza István Tud. Társ. Honism. Biz. Közl. 1 (3): 133-143

Fejérváry-Lángh, A. M. (1934): Kígyóinkról [About our snakes.]. - Az Erdő 4-6: 1-9

Fejérváry-Lángh, A. M. (1935): Óriás recéskígyó a Természettudományi Múzeumban [Reticulate python int he Hungarian Natural History Musem.]. - Búvár 1 (4): 282-283

Fejérváry-Lángh, A. M. (1936): Krokodilusokról. [About crocodiles.]. - Búvár 2 (4): 281-283

Fejérváry-Lángh, A. M. (1936): Óriásgyík-vadászat Komodo szigetén [Giant lizard hunt ont he island of Comodo.]. - Búvár 2 (10): 697-700

Fejérváry-Lángh, A. M. (1937): Mérges kígyó - kígyóméreg [Venomous snake- snake venom.]. - Búvár 3 (1): 24-28

Fejérváry-Lángh, A. M. (1937): Az álom - télen és nyáron [Sleeping - in winter and summer.]. - Búvár 3 (10): 749-752

Fejérváry-Lángh, A. M. (1937): A komodói óriásgyík [The Comodo monitor.]. - Természettud. Közl. 69 (1071): 292-293

Fejérváry-Lángh, A. M. (1937): A kígyó az életben és a művészetben [Snakes int fact and fiction.]. - Búvár 4 (2): 129-133

Fejérváry-Lángh, A. M. (1938): A béka fejlődése [Development of frogs.]. - Természettud. Közl. 5: 1-8

Fejérváry-Lángh, A. M. (1938): Óriásgyík-vadászat Komodo szigetén [Giant lizard hunt ont he island of Comodo.]. - Uj Universum 1: 105-111

Fejérváry-Lángh, A. M. (1939): A teknőspáncél története [History of the turtle shell.]. - Búvár 5 (1): 17-20

Fejérváry-Lángh, A. M. (1939): Egy és más a fali-gyíkról [Facts about the wall lizard.]. - Búvár 5 (4): 285-289

Fejérváry-Lángh, A. M. (1940): Az óriáskígyók világa [World of the boid snakes.]. - Búvár 6 (3): 101-105

Fejérváry-Lángh, A. M. (1940): Egy békatanya élete [Life in a frog pond.]. - Búvár 6 (5): 227-230

Fejérváry-Lángh, A. M. (1940): Védekezés a szokatlanul sok béka ellen [Protection against unusually numerous frogs.]. - Természettud. Közl. 72 (1113): 412

Fejérváry-Lángh, A. M. (1941): A harmadik szem története [History of the third eye.]. - Búvár 7 (8): 365-368

Fejérváry-Lángh, A. M. (1941): A gőte a fejlődésmechanika fényében [Newts int he light of developmental mehanics.]. - Búvár 7 (12): 571-574

Fejérváry-Lángh, A. M. (1942): A kígyók sorsa a háborúban [The fate of snakes in war.]. - Búvár 8 (4): 126-129

Fejérváry-Lángh, A. M. (1942): A krokodilus egykor és most [Crocodiles then and now.]. - Búvár 8 (12): 454-457

Fejérváry-Lángh, A. M. (1943): Mérges vagy nem mérges? [Venomous or non-venomous?] - Egészség 57 (3-4): 139-142

Fejérváry-Lángh A. M. (1943): Beiträge und Berichtigungen zum Reptilien-Teil des ungarischen Faunenkataloges. - Frag. Faun. Hun. 6 (2): 42-58

Fejérváry-Lángh A. M. (1943): Beiträge und Berichtigungen zum Reptilien-Teil des ungarischen Faunenkataloges. - Frag. Faun. Hun. 6 (3): 81-98

Fejérváry-Lángh, A. M. (1943): Karmosbéka az orvostudományban [Clawed frogs in medical science.]. - Egészség 57 (8-9): 243-244

Fejérváry-Lángh, A. M. (1944): Die schwarze Ringelnatter als systematisches und biologisches Problem. - Frag. Faun. Hun. 7 (2-3): 60-63

Fejérváry-Lángh A. M. (1944): Adatok Erdély herpetológiájához [Beiträge zur Kenntnis der Verbreitung der Amphibien und Reptilien in Siebenbürgen.]. A magyar faunakutatás eredményei [Resultates Explorationum Faunae Hungaricae.] - Ann. Hist.-nat. Mus. Hung. 1: 88-96

Fejérváry-Lángh A. M. (1950): III. osztály: Kétéltűek - Amphibia. In: Móczár, L.: Állathatározó [Key to Hungarian animals.]. - I. Közaktátsügyi Kiadóvállalat, Budapest: 739-743

Fejérváry-Lángh A. M. (1950): II. osztály: Hüllők - Reptilia. In: Móczár, L.: Állathatározó [Key to Hungarian animals.]. - I. Közaktátsügyi Kiadóvállalat, Budapest: 744-749

Fejérváry-Lángh, A. M. (1954): Terrárium csúszómászók és kétéltűek számára [Terrarium for reptiles and amphibians.]. - Élet és Tudomány 9 (24): 764-766

Fejérváry-Lángh, A. M. (1954): Viperáinkról [About our vipers.]. - Élet és Tudomány 9 (45): 1429-1432

Fejérváry-Lángh, A. M. (1955): Békák születése [Birth of frogs.]. - Élet és Tudomány 10 (16): 192-495Entz, G. (1893): A méreg az állatországban [Das Gift in der Tierwelt.]. - Természettud. Közl. 25: 57-72, 113-127 


Fejérváry, Géza Gyula (Julies)

Fejérváry, G. Gy. (1909): Beiträge zur Herpetologie des Rhônetales und seiner Umgebung von Martigny bis Bouveret. - Lausanne, pp. 44

Fejérváry, G. Gy. (1909): Systematischer Wert von Rana chinensis Osb. von Stephan v. Bolkay. - Wochenschr. f. Aquar. u. Terrarienkunde, Braunschweig, 6 Nr. 34, 36, 38, „Lacerta” Nr. 17: 67-68, 18: 70-72, 19: 74-76

Fejérváry, G. Gy. (1910): Beiträge zur Kenntnis von Molge cristata Laur. var.flavigastra Fejérv. - Zool. Anz. 36 (8-9): 170-175

Fejérváry, G. Gy. (1911): Über einen Fall von „Zahmheit” bei Lacerta ocellataDaud. (var. iberica Seoane) nebst Bemerkungen über deren Gefangenleben und Aufenthaltsorte. - Bl. Aquar. Terrarienk. 42: 673-674, 44: 708-710, 46: 743-745

Fejérváry, G. Gy. (1911): A magyarországi békák lárvái [Die Larven der in Ungarn einheimischen Batrachier.]. - Ann. Mus. Nat. Hung. 7, 1909: 71-117; Von Dr. Stephan Bolkay. - Wochenschr. Aquar.- Terrarienk., Braunschweig, 6 „Lacerta” Grosse Ausgabe pp. 46

Fejérváry, G. Gy. (1911): Zwei, Durch aus in die Verdauungsorgane geratene Gift der Viper (Vipera aspis L.) verursachte Todesfälle bei Menschen. - Woch. Aquar. Terrk. 36 (14): 55-56

Fejérváry, G. Gy. (1912): A brazíliai kígyószérumot termelő intézetről [Über das brazilianische Schlangenserum Institut.]. - Természettud. Közl. 44 (551): 331-334

Fejérváry, G. Gy. (1912): Über Ablepharus pannonicus Fitz. - Zool. Jahrb. Abt. Syst. Geogr. Biol. 6: 572-574

Fejérváry, G. Gy. (1913): Berichtigung „Über Ablepharus pannonicus Fitz.” - Zool. Jahrb. Abt. Syst. Geogr. Biol. 2: 222

Fejérváry, G. Gy. (1914): A tarajos gőte (Molge cristata Laur.) egy sárga példányáról [Über ein gelbes Exemplar von Molge cristata Laur.]. - A Természet 10 (10): 109-113

Fejérváry, G. Gy. (1914): Über die kanarische Lacerten. - Verhandl. zool.-bot. Ges. 64 (9/10): 320-333

Fejérváry, G. Gy. (1914): Über die Entwicklung des Farbenkleides bei den Lacerten. Gedanken zu einer phylogenetisch-ontogenetischen Studie. - Zool. Anz. 43 (12): 533-537

Fejérváry, G. Gy. (1915): Contributions to the knowledge of Lacerta muralis Laur. var. bocagei Seoane. - Ann. Mus. Nat. Hung. 13: 191-214

Fejérváry, G. Gy. (1915): Adatok a Rana méhely By. ismeretéhez [Beiträge zur Kenntnis von Rana méhelyi By.]. - Magy. Kir. Földt. Int. 23 (3): 127-146

Fejérváry, G. Gy. (1915): A Vipera macrops Méh. biológiájához [Zur Biologie derVipera macrops Méh.]. - A Természet. 11 (13): 145-147

Fejérváry, G. Gy. (1915): A Vipera macrops Méh. biológiájához. (folytatás és vége) [Zur Biologie der Vipera macrops Méh.]. - A Természet 11 (14): 157-159

Fejérváry, G. Gy. (1916): Sur la maladie ophtalmique des lézards. - Bull. Soc. Vaud. Sc. Nat. Lausanne 51 (189): 15-27

Fejérváry, G. Gy. (1916): Beiträge zur Kenntnis von Rana méhelyi By. - Mitt. Jahresb. Kgl. Ung. Geol. Reichsanst. 23: 135-155

Fejérváry, G. Gy. (1916): A mocsári teknős életbentartása fogságban [Das Erhalten der Schumpfschildkröte in der Gefangenschaft.]. - Természettud. Közl. 48: 663-664, 829

Fejérváry, G. Gy. (1916): Über ein gelbes Exemplar von Molge cristata Laur. - Zool. Jahrb. Abt. Syst. Geogr. Biol. 39 (3): 267-272

Fejérváry, G. Gy. (1917): Fosszilis békák a püspökfürdői praeglaciális rétegekből különös tekintettel az Anurák sacrumának phyletikai fejlődésére [Anoures fossiles des couches préglaciaires de Püspökfürdő en Hongrie en consideration spéciale du developpement phylétique du sacrum chez les Anoures.]. - Földt. Közl. 47 (1-3): 25-53, 141-172

Fejérváry, G. Gy. (1917): Neuere Angaben über die geographise Verbreitung desAblepharus pannonicus Fitz. in Ungarn. - Verh. zool.-bot. Ges. 67: 161-167

Fejérváry, G. Gy. (1917): A hazai békafajok fölnevelésének módja szobában [Über die Aufzucht einheimischer Froscharten im Zimmer.]. - Természettud. Közl. 49: 671-672, 329

Fejérváry, G. Gy. (1917): Zur Herpetologischen Fauna des Rax- und Schneeberg-gebietes. - Verh. zool.-bot. Ges. 67: 168-191

Fejérváry, G. Gy. (1918): Contributions to a monography on fossil Varanidae and onMegalanidae. - Ann. Mus. Nat. Hung. 16: 341-467

Fejérváry, G. Gy. (1919): Zur Frage des Artbegriffes in der modernen Herpetologie. - Verh. zool.-bot. Ges. 68: (1918) (9-10): 258-266

Fejérváry, G. Gy. (1919): On two Soth-Eastern varieties of Rana arvalis Nilss. - Ann. Mus. Nat. Hung. 17: 178-183

Fejérváry, G. Gy. (1919): Bionomiai megfigyelések a barlangi gőtéről (Proteus anguinus Laur.). Különös tekintettel a Dollo-féle törvényre. [Bionomische Betractungen über den Grotten-Olm (Proteus anguinus Laur.). Mit besonderer Berücksichtigung des Dollo-schen Gesetzes.]. - Barlangkutatás, Budapest 6 (1-4): 6-15, 9: 57-68

Fejérváry, G. Gy. (1919): Note préliminaire sur les spermatozoaires de la Pipa americana Laur. - Bull. Soc. Vaud. Sc. Nat, Lausanne 52 (197): 475-478

Fejérváry, G. Gy. (1920): Liste des Batraciens et Reptiles recueillis dans la Vallée du Haut-Rhône. - Bull. Soc. Vaud. Sc. Nat, Lausanne 53 (198): 187-193

Fejérváry, G. Gy. (1921): Remarques sur la position systématique des genres Bufavus at Ranavus. - Ann. Mus. Nat. Hun. 18: 28-30

Fejérváry, G. Gy. (1921): Kritische Bemerkungen zur Osteologie, Phylogenie und Systematik der Anuren. - Archiv. Naturg., Berlin 87 (3): 1-30

Fejérváry, G. Gy. (1921): Über die engeren phyletischen Beziehungen der zur Rana esculenta Gruppe gehörenden Formen. - Archiv. Naturg., Berlin 87 (10): 7-18

Fejérváry, G. Gy. (1921): Beiträge zur Kenntnis der Raniden-Fauna Ungarns. - Arch. Naturg., Berlin 87 (10): 18-22

Fejérváry, G. Gy. (1921): Quelques observations nouvelles sur la Lacerta muralisLaur. var. insulanica de Bedr., en considération spéciale du probléme tyrrhénien. - Bull. Soc. Vaud. Sc. Nat. Lausanne 53 (1920) (199): 373-411

Fejérváry, G. Gy. (1921): A hazai kétéltűek (Amphibia) fölnevelésének módja [Methode zur Aufzucht der einheimischen Amphibien.]. - Természettud. Közl. 53: 771-774, 318-319

Fejérváry, G. Gy. (1921): Zur Frage der „Lokalrassen” bei Rana fusca Rös. - Verh. zool.-bot. Ges. 70 (1920) (3-5): 137-142

Fejérváry, G. Gy. (1923): Nomenklatorische Revision einiger Schlangengattungs-namen. - Zool. Anz. 61 (7/8): 164-173

Fejérváry, G. Gy. (1923): Ascaphidae, a new family of the Tailless Batrachians. - Ann. Mus. Nat. Hun. 20: 178-181

Fejérváry, G. Gy. (1923): On the occurence of Vipera berus L. in the country of Zala S. Hungary. - Ann hist.-nat. Mus Hung. 20: 135-140

Fejérváry, G. Gy. (1923): Note préliminaire sur la lézard vivipare (Lacerta viviparaJacq.) de la grande plaine Hongroise. - Ann. Mus. Nat. Hung. 20: 166-171

Fejérváry, G. Gy. (1923): On the Batrachians and Reptiles collected by Mr. E. Csiki in the Northern Parts of Central Albania in Servia. - Explor. Zool. Ab. E. Csiki in Albania peractae. In: A Magyar Tudományos Akadémia Balkán-kutatásainak tudományos eredményei. 1 (1): 7-64

Fejérváry, G. Gy. (1923): Über die von Dr. A. Pongrácz in Polen gesammelten Amphibien und Reptilien. - Arch. Naturg., Berlin 89 (4): 1-35

Fejérváry, G. Gy. (1924): Preliminary Notes to a Monograph of the Lacertian Fauna of the Maltese Islands. - Biol. Hung. 1 (5): 1-14

Fejérváry, G. Gy. (1925): Die phyletische Bedeutung des Prähallux und vergleichend-osteologische Notizen über den Anuren-Tarsus. - Ann. Mus. Nat. Hung. 22: 1-108

Fejérváry, G. Gy. (1925): Hüllők - Reptilia. In: Szilády, Z.: Nagy-Alföldünk Állatvilága [Kriechtiere - Reptilia]. - Debreceni Tisza István Tud. Társ. Honism. Bizotts. Közl. 1 (3): 131-138

Fejérváry, G. Gy. (1925): Nagy Alföldünk Állatvilága (ed. Szilády, Z.) [Faune de la Grande Plaine Hongroise.]. - Állatt. Közl. 22 (1-2): 1-81, 99

Fejérváry, G. Gy. (1925): Teknősök tenyésztése [Zucht von Schildkröten.]. - Természettud. Közl. 57: 822-823, 326-327

Fejérváry, G. Gy. (1925): Über die Identität von Lacerta muralis Laur. var.maltensis Mert. und var. despotti Fejérv. - Zool. Anz. 62 (7/8): 177-180

Fejérváry, G. Gy. (1926): Note sur la variation du Protée et description d’individus provenant d’un nouvel habitat. - Ann. Mus. Nat. Hung. 24: 228-236

Fejérváry, G. Gy. (1926): Pau Kammerer. - Állatt. Közl. 23 (1-2): 96-99, 135-136

Fejérváry, G. Gy. (1926): Kétéltűek és hüllők az Állatkertben [Amphibien und Reptilien im Zoologischen Garten.]. - Szabad Egyetem, Budapest 3 (7-8): 211-214, 238-239

Fejérváry, G. Gy. (1927): On a small Collection of Reptiles from Morocco. - Ann. Mag. Nat. Hist., London 9 (20): 512-518

Fejérváry, G. Gy. (1927): A Komodo sziget „sárkánya” [Der „Drachen” der Komodo Insel.]. - Természettud. Közl. 59 (841): 176

Fejérváry, G. Gy. (1927): Mit tudunk a komodói óriás gyíkról [Was wissen wir über die Rieseneidechse von Komodo?]? - Természettud. Közl. 59 (843): 283-285

Fejérváry, G. Gy. (1928): A kígyómérgekről és a velük kapcsolatos szerotherapeu-tikáról [Über die Schlangengifte und die mit ihnen verbundene Serotherapeutik.]. - Állategészségügy, Budapest 8 (3): 60-62

Fejérváry, G. Gy. (1930): Bolkay István nekrológja [Nekrolog über I. Bolkay.]. - Állatt. Közl. 27 (3-4): 208-211

Fejérváry, G. Gy. (1931): Védekezés a kígyómarás ellen [Schutz gegen den Schlangenbiss.]. - Természettud. Közl. 63: 935-936, 446-448

Fejérváry, G. Gy. (1932): Stephan J. Bolkay. - Verh. zool.-bot. Ges. 82 (1-4): 34-51

Fejérváry, G. Gy. (1935): Further Contributions to a Monograph of the Megalanidaeand fossil Varanidae - with notes on recent Varanians. - Ann Mus. Nat. Hung. 29: 1-130

Fejérváry, G. Gy. (1936): Notes on a very little-known lizard: Lacerta princepsBlanf., With description of the male specimen preserved in the Vienna Natural History Museum. - Ann. Mus. Nat. Hun. 30: 1-21 


Janisch, Miklós

Dely, O. Gy., Janisch, M. (1959): La répartition des vipčres de champs (Vipera ursinii rakosiensis Méhely) dans le Bassin des Carpathes. - Vert. Hung. 1 (1): 25-34

Janisch, M. (1973): Occurence of the ringed snake of peculiar shape and designs along the Upper Tisza. - Tiscia, Szeged 8: 95

Janisch, M. (1976): Öt hét Kanadában. Csörgőkígyók és baribálok [Fünf Wochen in Kanada. Klapperschlangen und Bären.]. - Nimród 3: 100-102

Janisch, M. (1993): A mutant form of the meadow viper (Vipera ursinii rakosiensisMéhely) from Hungary with a peculiar colour pattern. - Misc. Zool. Hung. 8: 45-49

Takács, Z., Korsós, Z., Janisch, M. (1987): Conservation status of the endangeredVipera ursinii rakosiensis Méhely in Hungary. - Nijmegen 391-394


Klobusitzky, (Dionysio) Dénes

Klobusitzky, D. (1931): Sao Paulo állam kűzdelme a mérges kígyók ellen (Der Kampf des Staates von gegen die Giftschlangen). - Orvosi Hetilap 37: 1-7

Klobusitzky, D. (1932): Über die natürlichen Hämagglutinine der Schlangen und anderer Kaltblüter. - Zeitschr. Immunitätsforsch. 77: 315-326

Klobusitzky, D. (1935): Biochemische Studien über die Gifte der SchlangengattungBothrops. I. - Arch. Exper. Pathol. Pharmakol 179: 204-216

Klobusitzky, D. (1935): Die Giftschlangen in der Medizin Brasiliens. - Die Mediz. Welt 9: 21

Klobusitzky, D. (1935): Kampf gegen den Schlangenbiss. - Die Umschau, Frankfurt a. M. 38: 147-149

Klobusitzky, D. (1936): Biochemische Studien über die Gifte der SchlangengattungBothrops. II. - Arch. Exper. Pathol. Pharmakol. 180: 479-481

Klobusitzky, D. (1936): Biochemische Studien über die Gifte der SchlangengattungBothrops. III. - Arch. Exper. Pathol. Pharmakol. 181: 387-398

Klobusitzky, D. (1936): Biochemische Studien über die Gifte der SchlangengattungBothrops. IV. - Arch. Exper. Pathol. Pharmakol. 182: 577-589

Klobusitzky, D. (1936): Sobre a fixacao especificia da Bothropotoxina. I. Fixacao por diversos antivenenos. - Mem. Inst. Butantan 10: 205-215

Klobusitzky, D. (1936): Sobre a fixacao especificia da Bothropotoxina. II. Fixacao pelo antiveneno lachetico. - Mem. Inst. Butantan 10: 217-221

Klobusitzky, D. (1936): Estudos biochimicos sobre os venenos das serpentes do genero Bothrops. III. Separacao do principio coagulante dentre a Bothropotoxina e outras substancias contidas na secrecao natural. - Mem. Inst. Butantan 10: 223-236

Klobusitzky, D. (1936): Estudos biochimicos sobre os venenos das serpentes do genero Bothrops. IV. Accao da substancia coagulante in vivo. - Mem. Inst. Butantan 10: 237-243

Klobusitzky, D. (1936): Sobre a fixacao da substancia coagulante do veneno deBothrops jararaca pelo soro antiophidico. - Mem. Inst. Butantan 10: 245-260

Klobusitzky, D. (1936): Über die Bindung des Bothropotoxins durch Schlangensera. - Zeitschr. Immunitätsforsch. 87: 202-212

Klobusitzky, D. (1936): Über die Bindung des Bothropotoxins durch Schlangensera. II. Bindung durch Buschmeister- (Lachesis muta) Serum. - Zeitschr. Immunitätsforsch. 87: 330-334

Klobusitzky, D. (1936): Über die Bindung der gerinnungsfördernden Substanz des Giftes der Bothrops jararaca durch Schlangensera. - Zeitschr. Immunitätsforsch. 89: 145-160

Klobusitzky, D. (1937): Adsorbcao no estudo chimico de veneno de Bothrops jararaca. - Actas e Trab. 3ş Congr. Sulamer. Chim. (Rio de Janeiro, Sao Paulo) 2: 328-333

Klobusitzky, D. (1937): Schlangengifte in der Therapie. - Klin. Wschr. 16: 569-575

Klobusitzky, D. (1937): Kígyómérgek a rák kezelésében (Schlangengifte in der Behandlung des Krebses). - Orvosi Hetilap 81 (37): 929-935

Klobusitzky, D. (1938): Biochemische Studien über die Gifte der SchlangengattungBothrops. V. - Zeitschr. Physiol. Chem. 255 (4): I-III

Klobusitzky, D. (1938): Biochemische Studien über die Gifte der SchlangengattungBothrops. VI. - Arch. Exper. Pathol. Pharmakol. 192: 271-275

Klobusitzky, D. (1938): Veneno de cobra na terapeutica. - Ann. Inst. Pinheiros 1 (2): 3-25

Klobusitzky, D. (1938): Weitere immunologische Studien über die gerinnungsför-dernde Substanz des Giftes der Bothrops jararaca. - Zeitschr. Immunitätsforsch. 92: 418-430

Klobusitzky, D. (1938): Über die Bindung der Gifte einiger Bothropsarten durch heterologe Antisera. - Zeitschr. Immunitätsforsch. 94: 300-311

Klobusitzky, D. (1938): Beitrag zur Identifizierung von Schlangengiften für gerichtlich-medizinische Zwekke. - Zeitschr. Ges. Gerichtl. Med. 30: 156-167

Klobusitzky, D. (1939): Contribuicao a identificao dos venenos de serpentes. - „Livro de Homenagem aos profs. Alvaro e Miguel Ozorio de Almeida”, Rio de Janiero: 372-382

Klobusitzky, D. (1939): Neue Ergebnisse in der Chemie der tierischen Gifte. - Österr. Chem. Ztg. 42: 185-190

Klobusitzky, D. (1939): Herstellung von Schlangengiftantitoxinen für Heilzwecke. - Wiener Klin. Wschr. 529: 1095-1099

Klobusitzky, D. (1940): Propriedades immunologicas dos venenos ofidicos. - Bol. Acad. Nac. Med. Rio de Janeiro 112 (7): 38-45

Klobusitzky, D. (1940): Kígyómérgek és ellenmérgek (Schlangengifte und Antitoxine). Pótfüz. Természettud. Közl. 72 (217): 14-31

Klobusitzky, D. (1940): Bindung einiger Schlangengifte durch heterologe Antisera. - Wiener Klin. Wschr. 53: 90-93

Klobusitzky, D. (1940): Gerinnungsfördernde und gerinnungshemmende Wirkung des Giftes der Bothrops jararaca. - Wiener Klin. Wschr. 53: 276-279

Klobusitzky, D. (1941): Immunologische Eigenschaften der Schlangengifte. - Ergebn. Hyg. Bakt. Immunitätsforsch. Exper. Ther. 24: 226-265

Klobusitzky, D. (1948): Venenos animais e sua aplicacao em farmacia. - Biol. Acad. Nac. Farm. Rio de Janeiro 10 (2): 627-635; Mem. Primer Congr. Panamer. Farm. S. 481

Klobusitzky, D. (1950): Principios coagulantes a anticoagulantes de los venenos de serpentes. - Rev. Med. Peruana 21: 425-441

Klobusitzky, D. (1951): Gerinnungsfördernde Wirkung hämostatischer Bothrops-giftpräparate. - Arch. Exper. Pathol. Pharmakol. 213: 361-364

Klobusitzky, D. (1951): Efeito coagulante de preparados hemostaticos a base de veneno Botropico. - Dusenia 2 (3): 199-204

Klobusitzky, D. (1954): Gerinnungsfördernde und gerinnungshemmende Bestandteile der Schlangengifte. - Klin. Mediz. (Wien) 9 (7): 310-315

Klobusitzky, D. (1955): Über die Neutralisation des fördernden gerinnungs Schlangengiftenzyms durch Heparin. - Arch. Exper. Pathol. Pharmakol. 227: 196-198

Klobusitzky, D. (1956): Einfluss der Tromobocyten auf die durch das gerinnungsfördernde Schlangengiftenzyms bedingte Blutgerinnung. - Klin. Wschr. 34: 1262-1263

Klobusitzky, D. (1957): Schlangengifte und Gegengifte. - Orion 12: 415-420

Klobusitzky, D. (1958): Neutralization of the coagulant ferment of the Bothropsvenoms by different anticoagulants. - Proc. VIIth Internat. Congr. of the Internat. Soc Hematol., Roma 2: 1-6

Klobusitzky, D. (1958): The coagulant ferment of the venom of Bothrops snake and its use in the treatment of hemorrhages, hemorrhagic diseases and hemophilas. - Abstr. Communic. IVth Internat. Congr. Biochem. Viena: 164 (Verl.: Pergamon Press Ltd., London, New York, Paris, Los Angeles).

Klobusitzky, D. (1959): Über prothrombin- und thrombinartige Substanzen in den Schlangengiften. - Wiener. Med. Wschr. 109: 631-636

Klobusitzky, D. (1960): Giftschlangen und Schlangengifte. - Orion Verl., Murnau: 1-64

Klobusitzky, D. (1961): Coagulant and Anticoagulant Agents in Snake Venoms. - Amer. J. Med. Sci. 242: 107-123

Klobusitzky, D. (1961): Alles- oder Nichts-Gesetzt im Falle des Daboia- (Vipera russelli) Giftes. - Naturwiss., 48: 407-408

Klobusitzky, D. (1971): Lethal doses of some snake venoms. In: Bücherl, W., Buckley, E. (Eds.). Venomous animal and their venoms. Volume 2. Venomous vertebrates. - Academic Press, New York & London: 295-304Vetési, F., Dobos-Kovács, M., Újhelyi, J., Janisch, M., Hotváth, L. (1981): Pockenartigen Ausschlag bei Kaimanen (Caiman sclerops). - Verhandl. XIII. Int. Symp. Erkrank. Zootiere. Akad. Verlag, Berlin, pp. 359-364


Marián, Miklós

Dely, O. Gy., Marián, M. (1960): Contributions á l'étude de la répartition de la Viperé commune (Vipera berus) en Hongrie. - Verteb. Hung. 2 (2): 175-188

Kasza, F., Marián, M. (2001): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra [Die Wirbeltiere des Baláta-Moores, mit besonderer Rücksicht auf die Vögel.]. - Nat. Somogy. 2, pp. 96

Marián, M. (1952): A vipera fekete változatának (Vipera berus var. prester L.) Somogy-megyei előfordulása [Das Vorkommen der schwarzen Variation der Otter (Vipera berus var. prester L.) im Komitat Somogy.]. - Rippl-Rónai Múz. Közl. 1-2

Marián, M. (1954): A Baláta-tó élővilága [Die Lebewesen des Baláta-Sees.]. - Múzeumi vezető, Rippl-Rónai Múz., Kaposvár: 6-8

Marián, M. (1956): Adatok a keresztes vipera (Vipera b. berus L.) somogyi elterjedési viszonyaihoz [Daten zur Verhältnisse des Vorkommens der Kreuzotter (Vipera b. berus L.) im Komitat Somogy.]. - Ann. Mus. Nat. Hung. 7: 463-468

Marián, M. (1957): A Baláta gerinces állatvilága [Die Wirbeltiere von Baláta.]. - Somogyi Almanach 1: 67

Marián, M. (1958): A Baláta gerinces állatvilágáról [Über die Wirbeltiere von Baláta.]. - Természettud. Közl. 89 (3): 119-123

Marián, M. (1958): Die Herpetofauna. In: Kolossváry, G.: Das Leben der Tisza. - Acta Universitatis Szegediensis 4 (3/4): 227-230

Marián, M. (1958): Terrárium készítés, berendezés [Bereiten und Einrichtung des Terrariums.]. - Aquarium és Terrarium 3 (1): 19-24

Marián, M. (1958): Az aquaterrárium [Das Aquaterrarium.]. - Aquarium és Terrarium 3 (2): 80-86

Marián, M. (1958): A terráriumi állatok táplálása [Die Fütterung der Tiere im Terrarium.]. - Aquarium és Terrarium 3 (3): 117-118

Marián, M. (1959): Népesítsük be terráriumunkat! [Bevölkern wir unseres Terrarium!] - Aquarium és Terrarium 4 (1): 32-36

Marián, M. (1959): A keresztes vipera hazánkban [Die Kreuzotter in unserer Heimat.]. - Természettud. Közl. 90 (7): 308-311

Marián, M. (1959): A vöröshasú unka (Bombina bombina L.) zöld színű változata [Die grüne Variation der Rotbauchunke (Bombina bombina L.).]. - Verteb. Hung. 1 (2): 155-159

Marián, M. (1960): Adatok a Felső-Tisza herpetofaunájához [Daten zur Herpetofauna des Oberlaufes der Theiss.]. - Móra Ferenc Múz. Évk. 1858-1859: 259-275

Marián, M. (1960): Értékes, egzotikus kígyógyűjtemény került a Móra Ferenc Múzeumba [Wertvolle und egzotische Schlangensammlung kam ins Museum Móra Ferenc.]. - ?

Marián, M. (1962): Herpetológiai vizsgálatok a Tiszán [Herpetologische Untersuchungen an der Theiss.]. - Az V. Biol. Vándorgyűlés előadásainak ismertetése, Budapest 119-120

Marián, M. (1963): Herpetological Studies on the River Tisza. - Acta Biol., Suppl. 5: 72

Marián, M. (1963): Einiger Daten zur Fortpflanzungsbiologie der Kreuzotter (Vipera b. berus L.). - Verteb. Hung. 5 (1-2): 55-67

Marián, M. (1963): A Közép-Tisza kétéltű és hüllővilága [Amphibien und Reptilien der Mittel-Theiss]. - Móra Ferenc Múz. Évk. 1963: 207-231

Marián, M. (1964): A keresztes vipera szaporodása [Die Fortpflanzung der Kreuzotter.]. - Búvár 9 (6): 359-361

Marián, M. (1966): The herpetofauna of the Fehér-tó (Lake Fehér) near Kardoskút, Hungary. Herpetofauna d. ung. Sodaböden. I. - Verteb. Hung. 8: 1-2

Marián, M. (1967): Zoologische Aufklarungsreise in Mündungsgebiet der Tisza (Herpetologische und ornithologische Beobachtungen). - Tiscia 3: 83-90

Marián, M. (1968): Die Amphibien- und Reptilienfaunen des Kunfehértó (Kunfehér-Sodasees) neben Kiskunhalas. Die Herpetofauna der ungarischen Sodaböden II. - Verteb. Hung. 10 (1-2): 142-161

Marián, M. (1970): A magyarországi szikesek vertebratafaunája [Vertebratafauna der ungarischen Sodaerde]. - Hidrológiai Tájékoztató, Budapest 139-140

Marián, M. (1970): The herpetofauna of the Tisza river valley, Hungary. - Herp. Bull. New York Herp. Soc. 8 (1-2): 38-43

Marián, M. (1971): Die Vertebratafauna der südungarischen Sodaböden. - Sitzungsber. Österr. Akad. Wiss. Mathem.-Naturw. Kl. Abt. 1 (8-10): 319-324

Marián, M. (1972): Állatvilág. In: Tápé története és néprajza [Die Geschichte und Ethnographie von Tápé.]. - Tápé, 25-28

Marián, M. (1973): Vésztő és környéke állatvilága [Die Tierwelt von Vésztő und von ihren Umgebung.]. In: Vésztő története. - Vésztő 65-73

Marián, M. (1973): A dél-alföldi szikeseken élő Amphibia-k és Reptilia-k faunisztikai és ökológiai viszonyairól [Auf der süd-niederungarischen Sodaerden lebende Amphibien und Reptilien und ihre faunistische und ökologische Verhältnisse.]. - Összefoglaló tanulmány az IBP munka keretében végzett 10 éves kutatás eredményéről. Benyújtva az IBP hazai szervező központjához. pp. 7

Marián, M. (1974): Békés-megye állatföldrajzi viszonyai [Die zoogeographische Verhältnisse des Komitates Békés.]. In: Krajkó Gyula (szerk.): Békés-megye gazdasági földrajza. - Békéscsaba 99-111

Marián, M. (1977): Effects of floods the Amphibia-Reptilia fauna living in the floodplain of the Tisza and their regeneration. - Tiscia 12: 117-121

Marián, M. (1981): A Barcsi Ősborókás kétéltű és hüllőfaunája (Amphibia, Reptilia) [Amphibien und Reptilien des Urwacholderwaldes Barcs.]. - Dunántúli Dolgozatok Term. Tud. Sorozat 2: 167-188

Marián, M. (1982): Néhány kétéltű és hüllő szerepe az Északi- és a Keleti-Bakony ökoszisztémáiban [Die Rolle einiger Amphibien und Reptilien im Ökosystem von Nord- und Ost-Bakony.]. In: Tóth, S.: A Magas-Bakony kutatásának újabb eredményei. - Zirc 101-106

Marián, M. (1985): Kétéltűek-hüllők [Amphibien-Reptilien.]. In: Környezetvédelmi információrendszer… útmutatója. - Kossuth Lajos Tudományegyetem - Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal, Debrecen, 159-160, 175-176

Marián, M. (1987): A Bakony herpetofaunájának múltja, jelene és jövője [Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft der Herpetofauna von Bakony]. - Fol. Mus. Hist.-nat. Bakonyensis, Zirc 6/1987: 129-136

Marián, M. (1987): A Bakony hegység kétéltű és hüllőfaunája (Amphibia-Reptilia). Herpetológiai alapvetés [Amphibien- und Reptilienfauna des Bakony-Gebirges. Herpetologische Grundlegung.]. - A Bakony természettud. kutatásainak eredménye sorozat, Zirc, 1988 pp. 105

Marián, M. (1995): A rejtélyes életű barna varangy [Das rätschelhafte Leben der Erdkröte.]. - Madártávlat 2 (3): 15

Marián, M. (1998): A Zselic kétéltű és hüllőfaunájáról [Amphibien- und Reptilienfauna von Zselic.]. - Somogyi Múz. Közl. 13: 291-304

Marián, M., Marián, O. (1973): A Bakony herpetológiai kutatása [Herpetologische Erforschung von Bakony.]. - Veszprémi Múz. Közl. 19/1973: 34-36

Marián, M., Marián, O. (1973): Anuren Knochenreste aus Eulengewöllen. - Vert. Hung. 14: 9-18

Marián, M. , Marián, O. (1980): A Fenyőfői Ősfenyves kétéltűi és hüllői [Amphibien und Reptilien des Urtannenwaldes von Fenyőfő.]. - Veszprém-megyei Múz. Közl. 15/1980: 189-196

Marián, M., Szabó I. (1961): Adatok a mocsári teknős (Emys orbicularis) szaporodásbiológiájához [Daten zur Fortpflanzungsbiologie der Schumpfschildkröte (Emys orbicularis).]. - Állatt. Közl. 48 (1-4): 85-90

Marián, M., Szabó I. (1968): Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához [Daten zur Herpetofauna von Nord-Bakony.]. - Veszprém Megyei Múz. Közl. 7: 409-425

Marián, M., Traser. Gy. (1978): Sopron környékének kétéltű-hüllő világa [Amphibien- und Reptilienwelt der Umgebung von Sopron.]. - Soproni Szemle 32 (2): 153-171

 

Méhely, Lajos (Ludwig)

Méhely, L. (1888): A Lacerta vivipara Jacqu. Hazánkban való előfordulása [Das Vorkommen von Lacerta vivipara Jacqu. in unserem Lande.]. - Természettud. Közl. 20 (225): 204-205

Méhely, L. (1889): Előfordul-e a keresztes béka (Bufo calamita Laur.) Magyarországon [Über das Vorkommen der Kreutzkröte (Bufo calamita Laur.) in Ungarn.]. - Orvos-Természettud. Ért. 14 (1): 77-80, 94-95

Méhely, L. (1890): Beiträge zur Verbreitung unserer braunen Frösche. - Zool. Anz. 13 (342): 445-448

Méhely, L. (1890): Berichtigung. - Zool. Anz. 13 (349): 611

Méhely, L. (1891): Standorte und Verbreitung der braunen Frösche (Ranae fuscae) in Ungarn. - Jahresber. u. Abh. d. Naturw. Ver. Magdeburg 1890: 223-232

Méhely, L. (1891): A magyar fauna új Bombinator és Triton fajai [Neue Bombinatorund Triton-Arten der ungarischen Fauna.]. - Mathem. Természettud. Ért. 9 (5-6): 154-155

Méhely, L. (1891): Magyarország barna békái (kivonat) [Die braunen Frösche Ungarns (Zusammenfassung).]. - Mathem. Természettud. Ért. 9 (8-9): 262-263, (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1893/ 10: 387)

Méhely, L. (1891): I. A magyar fauna Bombinatorjai. II. Hazánk egy új Tritonja: Tr.(Molge) montandoni Blgr. [I. Bombinatoren der ungarischen Fauna. II. Ein neuer Triton: Tr. (Molge) montandoni Blgr./ unseres Landes.]. - Mathem. Természettud. Közl. 24 (9): 553-574

Méhely, L. (1891): Bombinator bombinus Blgr. oder B. pachypus Bonap.? - Zool. Anz. 14 (370): 269-271

Méhely, L. (1892): Hazánk egy új Tritonja: Tr. (Molge) montandoni [Ein neuer Triton unseres Landes.]. - Math. Természettud. Közl. 24: 572-574

Méhely, L. (1892): A Barczaság herpetológiai viszonyai [Die herpetologische Verhältnisse des siebenbürgischen Burzenlandes.]. - Adatok Brassó szabad királyi város monográphiájához, Brassó: pp. 80

Méhely, L. (1892): Die herpetologische Verhältnisse des siebenbürgischen Burzenlandes. Beiträge zu einer Monographie der k. freien Stadt Kronstadt. - Festschrift zu Ehren der 26. Wanderversammlung d. ungarischen Ärtze und Naturforscher zu Kronstadt: pp. 91

Méhely, L. (1892): Magyarország barna békái (Ranae fuscae Hungariae) [Die braunen Frösche Ungarns (Ranae fuscae Hungariae).]. - Mathem.Természettud. Közl. 25 (1): 1-63, 387 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1893/ 10: 387)

Méhely, L. (1892): Beiträge zur Kenntniss der Bombinator Arten, sowie deren Standorte und Verbreitung in Ungarn. - Mathem. Naturwiss. Ber. Ungarn 10: 55-79

Méhely, L. (1892): Megjegyzés „A kígyómarás mérgező hatása” czímű czikkre [Bemerkung zum Aufsatz „Die toxikologische Wirkung des Schlangenbisses”.]. - Természettud. Közl. 24 (277): 500

Méhely, L. (1893): A nyugat-palearctikus gőték két vérrokonáról (Molge montandoni Blgr. és Molge palmata Schneid.) [Über zwei Blutverwandten der westpalearktischen Molche (Molge montandoni Blgr. És Molge palmata Schneid.).]. - Mathem. Természettud. Közl. 25 (4): 455-482 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1893/ 10: 299)

Méhely, L. (1893): Über zwei Blutverwandten der westpalearktischen Molche. - Mathemath. u. Naturwiss. Ber. Aus Ungarn 11: 333-357

Méhely, L. (1893): Die Kreuzotter (Vipera berus L.) in Ungarn. - Zool. Anz. 16 (420): 186-192

Méhely, L. (1894): A Királykő sziklaszorosai [Die Felsenschluchten des Királykő.]. - Erdély. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Értesítője, Kolozsvár 3 (3-4): 55-64

Méhely, L. (1894): A magyar fauna egy új mérgeskígyója (Vipera rakosiensis My) [Eine neue Giftschlange der ungarischen Fauna (Vipera rakosiensis).]. - Math. Természettud. Ért. 12 (2/3): 87-92 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1894-95/ 12: 371)

Méhely, L. (1894): Vipera ursinii, eine verkannte Giftschlange Europas. - Zool Anz. 17 (440): 57-61; (441): 65-71

Méhely, L. (1894): Nachtrag zum Aufsatze über Vipera ursinii. - Zool. Anz. 17 (442): 86-87

Méhely, L. (1895): Lacerta praticola Eversm., a magyar fauna egy új gyíkfaja [Lacerta praticola Eversm. Eine neue Eidechse für Ungarn.]. - Természtrajzi Füz. 18 (1-2): 62-66, 128

Méhely, L. (1895): Magyarország kurta kígyói (Vipera berus L. és Vipera ursiniiBonap.) [Vipern (Vipera berus L. und Vipera ursinii Bonap.) in Ungarn]. - Mathem. Természettud. Közl. 26 (4): 1-108

Méhely, L. (1895): Lacerta praticola Eversm. in Ungarn. Mathemath. Naturwiss. Ber. Ung. 12: 255-261

Méhely, L. (1895): A néhai Fenichel Sámuel gyűjtötte Uj-Guineai csúszómászók [Beiträge zur Herpetologie von Neu-Guinea.]. - Természetrajzi Füz. 18 (1-2): 73-79, 128-136

Méhely, L. (1895): A magyarországi farkos kétéltűek álczái (Larvae amphibiorum urodelorum Hungariae) [Die Larven der Salamandrinen Ungarns.]. - Természetrajzi Füz. 18 (3-4): 149-165, 270-288

Méhely, L. (1896): Auf welchem Wege ist die Mauereidechse (Lacerta muralisLaur.) in Ungarn eingewandert? - Der Zool. Garten 37 (4): 109-114

Méhely, L. (1897): Magyarország kurta kígyói (Vipera berus és Vipera ursinii) [Die Vipern von Ungarn (Vipera berus und Vipera ursinii).]. - Math. Term. Tud. Közl. 26: 371-478

Méhely, L. (1897): Érettivaru gőtelárvák [Larven von Wassermolchen mit reifen Geslechtsorganen vor.]. - Természettud. Közl. Pótfüz. 29 (3-4): 138-146 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1895-96, 1898/ 14: 344)

Méhely, L. (1897): Kétéltűek és csúszómászók (Amphibia & Reptilia) [Lurche und Kriechtiere (Amphibia & Reptilia).]. in: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. 2, I. rész: A Balaton Faunája: 213-218

Méhely, L. (1897): Lurche und Kriechtiere (Amphibia & Reptilia). In: Resultate der wissenschaftlichen Erforsch. des Balatonsees. - Wien 2, Teil I.: Die Fauna des Balatonsees: 233-238

Méhely, L. (1897): Zur Herpetologie von Ceylon. - Természetrajzi Füz. 20 (1-2): 55-70

Méhely, L. (1897): Újabb adatok Uj-Guinea herpetológiájához [Further contribution to the herpetology of New Guinea.]. - Természetrajzi Füz. 20: 398-419

Méhely, L. (1897): Einiges über die Kreuzotter (Bemerkungen zu Herrn M. v. Kimakowicz’s Aufsatz über „Pelias berus Lin. und var. prester Lin.”). - Zool. Anz. 20 (554): 434-438

Méhely, L. (1898): Bíró Lajos herpetológiai gyűjtéséről, különösen egy Uj-Guineai új békanemről [Über eine herpetologische Aufsammlung von L. Bíró, insbesondere über eine Frosch-Art aus Neu-Guinea.]. - Mathem. Természettud. Ért. 16: 117-122 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1898/99/ 16: 321, 326)

Méhely, L. (1898): An account of the Reptiles and Batrachians collected by Mr. Lewis Bíró in New-Guinea. - Természetrajzi Füz. 21: 165-178

Méhely, L. (1898): A rákosi viperáról [Über die Orsinische Viper.]. Természettud. Közl. 30 (347): 390

Méhely, L. (1899): A békafejű gyík egy örményországi fajváltozata (Phrynocephalus helioscopus Pall. var. Horváthi My.) [Eine Varietät der „froschköpfigen” Eidechse in Armenien (Phrynocephalus helioscopus Pall. var.Horváthi My.).]. - Természetrajzi Füz. 22: 362-364

Méhely, L. (1899): A pettyes gőte szárazföldi formájáról [Über die Landesform des Fadenmolches.]. - Természettud. Közl. 31 (364): 734

Méhely, L. (1901): Csúszómászók és kétéltűek. in: Horváth, G.: Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazásának állattani eredményei. II. [Reptilien und Amphibien. In: Zoologische Ergebnisse der dritten asiatischen Forschungsreise des Grafen Eugen Zichy. II.]. - Budapest-Leipzig pp. 43-68

Méhely, L. (1901): Adatok az Uj-Guineai szűkszájú békák ismeretéhez [Beiträge zur Kenntnis der Engystomatiden von Neu-Guinea.]. - Természetrajzi Füz. 24 (1-2): 169-271

Méhely, L. (1901): Az Aesculap kígyóról (Coluber longissimus Laur.) [Über die Aesculap-Nattern (Coluber longissimus Laur.).] - Természettud. Közl. 33 (383): 478

Méhely, L. (1901): Hogy szólnak a békák [Was für eine Stimme geben die Frösche von sich?]? - Pótfüz. Természettud. Közl. 33 (4): 145-157

Méhely, L. (1902): A fölösszámú végtagok keletkezéséről [Über das Entstehen überzähliger Gliedmassen.]. - Állatt. Közl. 1: 19-34

Méhely, L. (1902): Van-e Magyarországon áspiskígyó [Gibt es Aspisvipern in Ungarn?]? - Állatt. Közl. 148-153

Méhely, L. (1902): Lacerta taurica, a magyar fauna új gyíkja [Eine neue Eidechse (Lacerta taurica) aus Ungarn.]. - Állatt. Közl. 1: 58-62

Méhely, L. (1902): Csúszómászók, kétéltűek. A Magyar Nemzeti Múzeum Állattára. [Kriechtiere, Lurche. Zoologische Abteilung des Ungarischen National Museum.]. - A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene, Budapest, pp. 234-236

Méhely, L. (1903): A mimicry elve és jelentősége [Grundsatz und Bedeutung der Mimikry.]. - Állatt. Közl. 2 (1): 1-24

Méhely, L. (1903): Adatok a delibláti homokpuszta és a Lokva-hegység faunájához [Beiträge zur Fauna der Deliblater Sandsteppe und des Lokva-Gebirges.]. - Állatt. Közl. 2 (3): 93-105

Méhely, L. (1903): A gőték párosodása [Die Paarung der Tritonen]. - Állatt. Közl. 2: (4): 193

Méhely, L. (1903): Lacerta mosoriensis Kolomb., a magyar királyság új gyíkja származástani kapcsolatában [Lacerta mosoriensis Kolomb., eine neue Eidechse des ungarischen Königreiches in Verbindung mit der Abstammungslehre.]. - Állatt. Közl. 2 (5): 212-220

Méhely, L. (1903): A békák ivadékgondozása [Brutpflege der Frösche.]. - Természettud. Közl. 35 (407): 425-457 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1898, 1899/ 16: 327)

Méhely, L. (1904): Investigations on Paraguayan Batrachians. - Ann. Mus. Nat. Hung. 2: 207-232

Méhely, L. (1904): Eine neue Lacerta aus Ungarn. - Ann. Mus. Nat. Hung. 2: 362-377

Méhely, L. (1904): A Mecsekhegység és a Kapela herpetológiai viszonyai [Die herpetologischen Verhältnisse des Mecsekgebiges und der Kapela.]. - Állatt. Közl. 3 (5): 241-289, 303

Méhely, L. (1904): Über das Entstehen überzähliger Gliedmaszen. - Math. Naturwiss. Ber. Ung. 20: 239-259

Méhely, L. (1904): Egy új gyíkfaj Magyarországon [Eine neue Eidechse aus Ungarn.]. - Állatt. Közl. 3 (4): 193-210, 237-238

Méhely, L. (1904): Csúszómászókról szóló munka [Arbeit über die Kriechtiere.]. - Természettud. Közl. 36 (419): 462

Méhely, L. (1904): A törékeny kuszma kékpettyes hímjéről [Über das blaugetüpfelte Männchen der Blindschleice.]. - Természettud. Közl. 36 (419): 462

Méhely, L. (1905): Die herpetologischen Verhältnisse des Mecsekgebirges und der Kapela. - Ann. Mus. Nat. Hung. 3: 256-316

Méhely, L. (1905): A származástan mai állása [Über die heutige Stand der Descendenzlehre.]. - Állatt. Közl. 4 (1): 1-13, 4 (2): 61-97, 4 (1): 55-56, 4 (2): 111-112

Méhely, L. (1905): Adatok az állati szervezet formáló erőinek ismeretéhez [Beiträge zur Kenntniss der formativen Kräfte des thierischen Organismus.]. - Állatt. Közl. 4 (4-5): 171-185, 245-246

Méhely, L. (1906): A vihart és földrengést jelző állatokról [Sturm und Erdbeben anzeigende Tiere.]. - Természettud. Közl. 38 (439): 213-219 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1906-09/ 24: 370)

Méhely, L. (1906): Wie überwintert man Eidechsen auf die einfachste Weise? - Wochenschrift f. Aquar. u. Terrarienkunde 3: 121

Méhely, L. (1907): Zur Lösung der muralis-Frage (Vorläufige Mitteilung). - Ann. Mus. Nat. Hung. 5: 84-88

Méhely, L. (1907): Mágneses viharokat jelző állatok [Erdmagnetische Stürme anzeigende Thiere.]. - Állatt. Közl. 6: 37-39, 51

Méhely, L. (1907): A viperaméreg élettani hatása [Die physiologische Wirkung des Viperngiftes.]. - Állatt. Közl. 6: 39-42, 51

Méhely, L. (1907): Archeo- és Neolacerták (Válasz Boulenger G. A. és Werner F. urak bírálatára) [Archeo- und Neolacerten (Erwiederung an die Herren G. A. Boulenger, und Fr. Werner]. - Állatt. Közl. 6 (3): 97-120, 138-139

Méhely, L. (1907): Archeo- und Neolacerten (Erwiederung an die Herren G. A. Boulenger, F. R. S. und Dr. F. Werner). - Ann. Mus. Nat. Hun. 5: 469-493

Méhely, L. (1907): Ősibb és újabbkori gyíkok (Egy tudományos polémia kapcsán) [Archeo- und Neolacerten, in Verbindung mit einer wissenschaftlichen Polemie.]. - Math. Term. Tud. Ért. 25: 346-358

Méhely, L. (1907): A „muralis kérdés” megoldása (Előzetes közlemény) [Die Lösung der muralis-Frage (Vorläufige Mitteilung).]. - Állatt. Közl. 6 (2): 58-62 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1907-08/ 25: 321)

Méhely, L. (1907): De Vries fajkeletkezési elméletének kritikája [Kritik der De Vriesschen Theorie der Artenstehung.]. - Pótfüz. Természettud. Közl. 39 (1-2): 1-28 (Mathem. Naturwiss. Ber. Ung. /1907-08/ 25: 319)

Méhely, L. (1908): A hüllők és kétéltűek anatómiáját és rendszerét tárgyaló művek [Arbeiten über das System und die Anatomie der Kriechtiere und Lurche.]. - Természettud. Közl. 40 (465): 284

Méhely, L. (1908): A gyíkok és kígyók közti különbségről [Über die Unterschiede zwischen Eidechsen und Schlangen.]. - Természettud. Közl. 40 (466): 334

Méhely, L. (1909): Materialien zu einer Systematik und Phylogenie der muralis-ähnlichen Lacerten. - Ann Mus. Nat. Hung. 7: 409-621

Méhely, L. (1910): Weitere Beiträge zur Kenntniss der Archeo- und Neolacerten. - Ann. Mus. Nat. Hung. 8: 217-230

Méhely, L. (1910): Ötlábú leveli béka [Fünfbeiniger Laubfrosch.]. - Természettud. Közl. 42 (516): 780

Méhely, L. (1910): Über vermeintliche Mauereidechsen aus Persien. Zool. Anz. 35 (19): 592-596

Méhely, L. (1911): Szervezeti rendellenességek, mint a származástan útmutatói [Organische Unregelmässigkeiten, als Wegweiser der Abstammungslehre.]. - Mathem. Természettud. Ért. 29: 214-228

Méhely, L. (1911): Systematisch-phylogenetisch Studien an Viperiden. - Annals Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 9: 186-243

Méhely, L. (1911): A meggátolt fejlődés (Epistasis) jelentősége a fajkeletkezésben [Die Bedeutung der Epistase in der Artbildung.]. - Mathem. Természettud. Közl. 29 (1): 1-22

Méhely, L. (1912): A hazai viperákról [Von den heimischen Vipern.]. - Természettud. Közl. 44 (545): 1-48

Méhely, L. (1913): Magyarország mérges siklói [Die Giftnattern Ungarns.]. - Állatt. Közl. 12 (3): 133-138, 190

Méhely, L. (1913): Barna békáink hangzacskóiról [Über die Schellblasen unserer braunen Frösche.]. - Mathem. Természettud. Ért. 31 (3-4): 275-285

Méhely, L. (1918): Reptilia et Amphibia. In: A Magyar Birodalom Állatvilága. Fauna Regni Hungariae. Reptilia et Amphibia. - Budapest 6: 1-12

Méhely, L. (1918): A magyarországi fauna földrajzi vázlata [Der zoogeographische Grundniss der ungarischen Fauna.]. - A Magyar Szentkorona Országainak leírása. Budapest, pp. 94-96

Méhely, L. (1929): Székelyföldi bolyongásaim [Mein Streifzug im Szeklerland.]. - Szék. Nem. Múz. Évk. 616-618


Szabó, István

Marián, M., Szabó, I. (1961): Adatok a mocsári teknős (Emys orbicularis) szaporodás-biológiájához [Daten zur Fortpflanzungbiologie der Schumpfschildkröte,Emys orbicularis.] . - Állattani Közlemények 48 (1-4): 85-90

Marián, M., Szabó, I. (1968): Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához [Daten zur Herpetofauna von Nord-Bakony.]. - Veszp. Megy. Múz. Közl. 7: 409-425

Szabó, I. (1956): Az erdei béka (Rana dalmatina dalmatina) [Der Springfrosch,Rana dalmatina dalmatina.]. - Akv. Terr. 1: 56-60

Szabó, I. (1956): Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazúg-hegység herpetofaunájához [Data to the herpetofauna of Szentendre-, Visegrád-, Esztergom-, Dunazug-Mountains.]. - Állatt. Közl. 45: 123-131

Szabó, I. (1956): Amit a mérgeskígyókról tudni kell [Es soll aus den Giftschlangen wissen.]. - Vöröskereszt 6 (8): 10

Szabó, I. (1957): A hazai kétéltű- és hüllőfauna védelmében! [Der Schutz der einheimischen Amphibien- und Reptilienfauna!] - Akv. Terr. 2: 74-77

Szabó, I. (1957): A terrárista felszerelése [Die Ausstattung der Terrarist.]. - Akv. Terr. 2: 170-174

Szabó, I. (1957): A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) [Der Feuersalamander, Salamandra salamandra.]. - Akv. Terr. 2: 29-33

Szabó, I. (1957): A mocsári teknős (Emys orbicularis) [Die Schumpfschildkröte,Emys orbicularis.]. - Akv. Terr. 2: 211-218

Szabó, I. (1957): Hasznosak-károsak a hüllők kétéltűek? [Die Reptilien und Amphibien sind nützlich oder schädlich?] - Halászat 4: 86-87

Szabó, I. (1958): Hazai gőtéinkről [Aus den einheimischen Molchen.]. - Akv. Terr. 3: 172-175

Szabó, I. (1958): Varangyos békáink [Unsere Kröten.]. - Akv. Terr. 3: 172-175

Szabó, I. (1959): A zöld gyík (Lacerta viridis) [Die Smaragdeidechse.]. - Akv. Terr. 4: 40-41

Szabó, I. (1959): Darwin földkörüli útjának kétéltű és hüllővonatkozásai [Die Beziehungen der Amphibien und Reptilien in der Reise von Darwin.]. - Akv. Terr. 4: 68-69

Szabó, I. (1959): A herpetofauna védelme külföldön és az erre vonatkozó hazai javaslat [Der Schutz der Herpetofauna im Ausland und der einheimische Vorschlag.]. - Állat. Közl. 47: 155-159

Szabó, I. (1959): A kétéltűek és hüllők jelentősége az entomológiai gyűjtéseknél [Die Bedeutung der Amphibien und Reptilien an den entomologischen Sammeln.]. - Fol. Ent. Hung. 12: 185-192

Szabó, I. (1959): Contributions ŕ l‘oecologie de la Salamandra tachetée (Salamandra salamandra). - Vert. Hung. 1: 35-48

Szabó, I. (1959): Contributions a la répartitions du Sonneur aux pieds épais (Bombina variegata L.). - Vert. Hung. 1: 161-169

Szabó, I. (1960): A kétéltűek és hüllők természetvédelme (és bevezetés) [Der Naturschutz der Amphibien und Reptilien.]. - in: Horváth, L., Szabó, I., Topál, Gy.: A gerinces állatok természetvédelme. - TIT kiadványa, Budapest. pp. 1-15

Szabó, I. (1960): Kísérletek terráriumi állatokkal [Versuche mit den Tiere im Terrarium.]. - Búvár 5: 86-89

Szabó, I. (1960): A gyíkok autotómiája és regeneráló képessége [Autotomien und Regeneration der Eidechsen.]. - Búvár 5: 185-186

Szabó, I. (1960): Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához [Data to the herpetofauna of the Börzsöny Mountains]. - Vert. Hung. 2 (2): 199-216

Szabó, I. (1961): Ein neuer Saugwurm der ungarischen Fauna (Brachycoelium salamandrae) aus dem Dünndarm der Salamandra salamandra. - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hun. 53: 299-304

Szabó, I. (1961): A kétéltűek hazai elterjedése [Die Verbreitung der einheimischen Amphibien.]. - Búvár 6: 87-89

Szabó, I. (1961): Miért törik le a gyík farka [Warum bricht der Schwanz der Eidechse ab.]. - Búvár 6: 57

Szabó, I. (1961): A hüllők hazai elterjedése [Die Verbreitung der einheimischen Reptilien.]. - Búvár 6: 219-222

Szabó, I. (1962): Nahrungswahl und Nahrung des gefleckten Feuersalamanders (Salamandra salamandra) Acta Zool. Acad. Sci. Hun. 8 (3-4): 459-477

Szabó, I. (1966): Gerincesfaunánk felkutatottságának helyzete [Die Lage der Erforschtheit der ungarischen Wirbeltierfauna]. - Állatt. Közl. 53 (1-4): 135-139

Szabó, I. (1973): Adatok a Bakony hegység gerincesfaunájához [Daten zur Wirbeltierfauna des Bakony Gebirges.]. - Veszp. Megy. Múz. Közl. 12: 601-609


Vasvári, Miklós

Vasvári, M. (1926): Adatok a zöldgyík formakör ismeretéhez [Contributions to the knowledge of the Form-Group of Lacerta viridis Laur.]. - Állatt. Közl. 23: 34-70, 129-132

Vasvári, M. (1931): A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) szerepe madaraink táplálkozásában [Die Rolle der Knoblauchkröte, Pelobates fuscus in der Ernährung unserer Vögel.]. - Állatt. Közl. 28: 202

Vasvári, M. (1938): La Rôle du Pelobates dans la Nouriture des Oiseaux. - Proc. VIII. Int. Orn. Cong., Oxford, 1934, pp. 726-729 

418 views - 0 comments
325 views - 0 comments
375 views - 0 comments
320 views - 0 comments